Jolánka.hu
Egy belvárosi tacskó élete képekben…
Minek kell ez ide
2009 November 6.
Ez volt az a dátum amitől mindíg rettegtem. Igazából nem tudok mit mondani azon kívül, hogy Jolánka ezen a napon ment el, legfeljebb annyit, hogy akár pszichikai gyengeségre vagy akár lelki deformitásra utal, ez volt életem legszörnyűbb napja, amelyen eddigi 40 évem legnagyobb vesztesége ért.
Nem akarok részleteket írni és nem is tudok. Legyen elég annyi, hogy este még teljesen jól volt de az éjszaka folyamán annyira leromlott az állapota, hogy reggel az orvosi asztal mellett állva ki kellett mondanom a végszót. Mindíg attól féltem, hogy ezt én nem tudom majd megtenni, hogy nem hagyom Őt méltóságban elmenni, de az állapota miatt szinte könyörögtem az orvosnak..
Most, két hónappal az eset után már tudom, megtenni kizárólag két dolgot nem tudok majd, elengedni Őt és túllépni ezen a dolgon…
A blogot lezártam, se több hozzászólást se véleményt nem szeretnék már, de a képeket itt hagyom, hogy legyen itt egy képgyüjtemény Jolánkáról aki mindíg az én kutyám marad.
2010.01.06.
Helló!
Mindenek előtt már itt az elején szeretném leszögezni, hogy nem értek a fotózáshoz.
Én is csak kattogtatok mint sok más ember, mindent amit meglátok és megtetszik, talán csak annyi a különbség, hogy én valamivel többet kattintok mint mások.
A Jolánka.hu-t igazából már elég régóta szerettem volna valahogy összehozni igaz, eredetileg csak egy egyszerű galériának szántam a Joliról, de később úgy gondoltam, ha készül esetleg másról is képem miért ne tehetném ide azt is.
Ezért most ezeket megosztom veled, ha akarod, ha nem. 
Megyek és megnézem, kik ezek a csajok..
Néhány szó Jolánkáról.
96-ban születt és egészen véletlenül került hozzám szegényke, egy teljesen spontán döntés során.
Eredetileg “Dzsina” néven került be a köztudatba de ezt a nevet igazából nem is tőlem kapta, túlságosan nem is illett hozzá, ezért úgy gondoltam, ideje Őt egy hozzá jobban illő néven szólítani. Így lett ő a Jolánka, de mint mindenki, így én is mindíg becézem Őt, egyszer Bözsinek, másszor meg Rozinak, de néha a csoszi is becsúszik.
Fajtájára nézve gombszemű. Jobban nem tudom meghatározni, mert néha tacskónak látom, néha meg spániel szerű homlokráncolást tud produkálni, ami számomra eléggé megnehezíti a beazonosítást, de mert úgy gondoltam, hogy tökmindegy, honnan jött, ezért maradt Ő nekem egyszerűen csak a gombszemű.
Nagyon kedves és hízelgő teremtés, ugyanakkor a manipuláció nagymestere is.
Ezeken a lapokon megpróbálom Őt megmutatni úgy, ahogyan én látom.
2007.08.10
Te írtad